EN ISO 374

ISO 374-1
A szabvány a vegyszerek elleni védelemre szolgáló kesztyűk követelményeit három vizsgálati módszer alapján írja le:
- Áthatolási teszt, azaz a vegyi anyag vegy mikroorganizmus áthatolása az anyag pórusain, a varratokon, az esetleges mikronyílásokon vagy a védőkesztyű más minőségi hibáin keresztül. A kesztyűből nem lehet veszteség, amikor levegő és víz nyomáspróbának teszik ki, és tesztelni kell, illetve ellenőrizni megfelelőségét az elfogadható minőségi szintnek (AQL).
- Permeabilitási teszt, azaz a vegyi anyag molekuláris szinten történő áthaladása az anyagon keresztül, amelyet abban az időben mérnek, amennyi alatt a folyadék érintkezésbe kerül a bőrrel.
- Lebomlási teszt, azaz a kesztyű fizikai tulajdonságainak változása a vegyi anyaggal történt érintkezés után, például hasadás, duzzanat, szétesés, ridegség, elszíneződés,  külső megjelenés változása, megkeményedés vagy megpuhulás. A vegyi anyagnak való expozíció 60 perc kell legyen. A lebomlási teszt eredményét közölni kell a tájékoztató szövegben.
 
A vegyi védőkesztyűk három osztályba sorolhatók: A, B és C típus. A vonatkozó piktogramok és jelölések ismertetik a kémiai ellenállás típusát és az elért teljesítményszintet.

EN ISO 374-5
A szabvány előírja, hogy a baktériumok és gombák elleni védőkesztyűket, amelyeknél alkalmazzák a biológiai kockázat piktogrammját, alá kell vetni az áthatolási (impermeabilitási) tesztnek. A vírusok elleni védelemhez egy utolsó ellenőrzés is szükséges vírus áthatolás tekintetében. Ha a kesztyű megfelel ezen az utolsó  teszten is,  a „Virus” szó is megjelenik az előző piktogram alatt.